Noira előtörténete

Név: Noira
Faj: Ember
Kor: 27
Kaszt: Jedi Harcos
Belső tulajdonságok: Nagyon kitartó ,éles eszű és jó stratéga vagyok
Külső tulajdonságok: Barna hajam van és kék szemem
Előtörténet:

A Tatooine-n születtem. A szüleim Jedik akik nagyon erősek. Anyám a fénykardozásban, apám az erő használatában volt jó. Mindig mindent hibátlanul csináltak meg, de egyszer eljött az a nap, amit sose vártam. Kiskoromban éreztem, hogy valami különleges képességem van, mert azt álmodtam egyszer, hogy anya meg fog sérülni súlyosan. Másnap dél táján véres lábbal jött haza, de mivel álmomban láttam, hogy keresem a jeget a szekrénybe ezért rögtön odafutottam kivettem és anyu lábára tettem és végül meggyógyult és minden ilyesmit, amit megálmodtam megtörtént. Azt is megálmodtam, hogy apa meg fog halni a 13 születésnapomon. Anya rettegett azon a napon és én is. Apa nem félt bár ő is tudta, hogy mi fog történi.. Apámat egy küldetésen megölték a Sithek. Akkor döntöttem el, hogy Jedi leszek. 14 éves koromban elkezdtem tanulgatni a dolgokat. A kardozást és az erő használatát. 24 éves koromra padawan lettem. A fénykardomat én csináltam. El kellett mennem egy Kristály barlangba, hogy kristályt szerezzek. A kristályt nagyon nehezen szereztem meg. Azt mondta a tanács, hogy harcos leszek ezért kék kristályt hoztam a barlangból. A fénykard összerakása viszonylag könnyen ment, de a Jedi kódex valahogy már a fejemben volt. A tanács utána akart járni ezért visszaküldtek a Tatooine-ra. Ott anyám nagyon örült, mert hiányoztam neki. Megkérdeztem tőle, hogy honnan tudtam mikor még nem is láttam. Azt mondta volt egy olyan ősöm, aki legendás Jedi volt, mert ő mindig tökéletesen megálmodta a jövőt. Azt mondta, hogy lehet, hogy az ő génjeit örököltem. Amikor indultam vissza a Dantooine-ra láttam, hogy zsoldosok veszik el az ártatlan emberek pénzeit és értékeit. Oda mentem és megkérdeztem, hogy miért veszik el. Azt válaszolták, hogy a társaikat elrabolták a buckalakók, és hogy ha elég pénzt és értéket adnak nekik, akkor nem ölik meg őket. Meg ígértem nekik hogy visszahozom a társaikat, ha nem rabolnak többet. A szívükre rakták a kezüket és megígérték. Elindultam a végtelen sivatagba. Csak mentem és mentem, de nem láttam semmit se. Amikor már vissza akartam fordulni láttam 5 Banthát és azokon buckalakók ültek. Lopakodva mentem utánuk, míg végül elértem a buckalakók főhadiszállására. Valahogy egyességre jutottam velük. Adtam a vezetőnek 2000 creditet és visszaadták az embereket. Visszavittem őket a barátaikhoz és azt mondták, hogy elmennek a Coruscant-ra kereskedni. Én visszamentem a Dantooine-ra és elmondtam a tanácsnak azt, amit anyám mondott. Nagyon örültek ennek. Fél év múlva elkezdtem új kardforgató mozdulatokat tanulni és néhány új erőt is. Folyamatosan küldtek küldetésekre. Egyszer egy árust kellett elkísérnem a Coruscant-ra. A sithek üldözték ezért kellett kísérni. Amikor oda értünk lepakolta a cuccát és meghívott egy italra. Épp indulni készültem, amikor egy Sith kérdezett a férfiről, akit kísértem. Visszarohantam a lakásba, de a férfinak csak hűlt helyét találtam csak egy levél volt az asztalon, amire ez volt írva „Holnap várlak a 2 számú piactéren 13-kor egyedül gyere a fénykardod nélkül vagy meghal a férfi. Hozz 100.000 creditet és akkor elengedem. Ne késs!” Szóltam a tanácsnak arról, ami történt és azt mondtam, hogy kevés embert küldjenek és csöndben jöjjenek a megbeszélt helyre. Másnap elmentem és ott volt a Sith aki elrabolta az embert. Én odaadtam neki a pénzt. Ő oda lökte a férfit és közelebb jött. Megfogott és elvitt én tehetetlen voltam, mert a fénykardom nem volt nálam. Mire megérkeztek a küldött Jedik csak a férfit találták meg. Aztán megkérdezték, hogy mi történt a férfi elmondta. Engem elvittek a Korribanra és ott egy olyan cellába küldtek, amiből egyedül nem lehetett kiszökni. De én felkészültem erre a helyzetre is. Tegnap magamra raktam egy pici nyomkövetőt így a Jedik tudták hol vagyok. 1 és fél hétig raboskodtam a cellámba, amit már megszoktam. Aztán azt a szabadulásom napját (ami holnap volt) megálmodtam. Másnap tudtam mit kell tennem. A börtönőrömnek azt mondtam, hogy hozzon egy kis ennivalót, és amíg elment engem kiszöktettek. Aztán visszavittek a Dantooine-ra és bocsánatot kért a tanács, amiért olyan későn jöttek és természetesen megbocsátottam nekik. Sok apró küldetésem volt, még de ez a kettő volt a legérdekesebb.

Javítsd amit mondtam és olvasd el a bevezetőt!