Város

Shignar egyik jelentéktelenebb városa. Valami erősen tizedeli a népet. A Sithek is gyakran odavesznek az erdőkben.

Miközben az űrhajók felemelkedtek, a mestered elmagyarázta a dolgokat.
-A Shignar bolygón a frissen telepített akadémia közeléből egyre több ember tűnik el. Az átlagos emberek minket nem érdekelnek, de furcsa módon a Sitheknek is nyoma vész. Még egy nagyúr is eltűnt pár napra, amikor ugyanis egy lakos megtalálta a holttestét az erdőből kifolyó folyó partján. A mi feladatunk az erdőben élő rejtélyes emberrabló lény felkutatása és kiirtása.
Miután befejezte a beszámolót, mindketten a hiperűr-gyűrűk felé repültetek és átléptetek a hiperűrbe. A 7 órás utazás közben gyorsan elálmosodtál és csak a droidod csipogása ébresztett fel alig egy perccel az érkezés előtt. A hiperűrből kilépvén megpillantottad a mestered hajóját, amit követve leszálltatok egy kis városban. Ott már vártak rátok.
-Köszönjük, hogy a Sithek ideküldték önöket. Eddigi információink szerint az erdőben olyan lények élnek, amik immunisak az Erőre. Így sikerült elkapniuk azt a nagyurat is. Sajnos még senki sem élte túl, aki látott egy ilyet, hogy elmondhassa mi is az.-mondta a küldöttség vezetője egy magas, narancssárga bőrű twi'lek férfi.
-Nos, ifjú tanítványom te mit csinálnál a helyemben?-kérdezte tőled a mestered.

Vash hallgatja mestere minden szavát az űrhajók felemelkedése közben.
-Tehát a Shignar bolygó. Csak annyit tudok róla, amennyit tanítottak. De most személyesen és megtapasztalhatom a bolygót. És eltűnt egy nagyúr?! Majd csak a holt testét találták?! Nem tudom mi végezhetett vele, de nem fogom hagyni hogy én is erre a sorsa jussak. Mindent megfogok tenni hogy legyőzzem a lényt, akár mi legyen is az.- gondolja magában a tanítvány, miközben lassan belépnek a hiperűrbe, és az ifjú álomra hajtja a 7 órás úthoz a fejét. Álmában ismét legyőzhetetlen Sith nagyúr, ám miközben egyre jobban álmodja jövőjét, hirtelen T3-asa csipogására lesz figyelmes, amire felriad. Amint kinyitja szemét látja, hogy megjöttek a Shignar-ra.
A leszállás után végig hallgatják a twi'lek férfi mondandóját.
-Tehát az erdőben olyan lények élnek, amik immunisak az Erőre. Akkor marad a nyers fizika erő, és a fénykard. Épp itt az ideje hogy fegyveremet kipróbálhassam élesbe.- gondolja magában az ifjú, miközben meghallja hogy mestere kíváncsi arra, hogy ő mit tenne?
-Nos, Mesterem, én felkutatnám a lényt, és végeznék vele. Egy Nagyúr életét elvette, és ezt megfogja keservesen bánni. Amint sikerül megtalálni a szörnyet, megkostoltatom vele milyen a lézerkard íze, mielőtt a halálba küldöm.- válaszolom Kenpachi-nak ötletem, miközben minden szavamból árad a sötétség.

Mestered bólogat, miközben elmondod, hogy mit tennél, majd gúnyosan megszólal:
-Szerinted ha egy nagyúrt sikerült elkapnia, akkor neked lenne ellene esélyed? Régi vetélytársam volt és tudom, hogy mennyire erős volt. Ha valaki legyőzte, akkor vagy nagyon megöregedett, vagy az a valami nagyon erős. Minden esetre támogatom az ötletedet. Erős benned a sötét oldal. Akkor te most elviszel egy csapatot az erdőbe, én pedig megnézem a nagyurat. Kíváncsi vagyok rá, hogy mi ölhette meg és sok dolog ki tud derülni a holttestből.
Ezzel elment, téged pedig otthagyott a küldöttség vezetőjével.
-Ön kívánja összegyűjteni a csapatot, vagy megbízik az én döntéseimben?-kérdezi, majd ha válaszoltál, akkor a csapat élén mentek az erdőbe.

//Írj ide egy hsz-t, majd folytatás itt!//

Vash nem örült annak hogy mestere kigúnyolja, de sajnálatos módon egyet értett vele.
-Teljesen igaza van, ha egy nagyúrt legyőzött, akkor engem még könnyebben ölne meg. A mester sosem mesélt arról hogy vannak vagy voltak vetélytársai. De ez nem meglepő hisz nem rég óta tanít.- gondolja magában a tanítvány, miközben hallja mestere utasítását.
-Igenis mester.- válaszolt Vash, majd a küldöttség vezetőjére néz.
-Nem ismerlek twi'lek, így nem bízom meg az általad kiválasztott csapatban. Meg, amúgy is csak magamban bízok.- gondolja magában a tanítvány, miközben gondolkodóba esett picit, majd válaszolt.
-Nos a csapatot szeretném én kiválasztani, ám de te sokkalta jobban ismered őket, így válaszd te. De figyelmeztetlek, ha csapatod akár egy tagja is az életemre fog törni, mindenkivel végezni fogok aki az utamba kerül.- mondja válaszát, miközben bekapcsolja fegyverét, hogy nyomatékosítsa szavait.

Vash követte a lényt, akit mestere küldött, hogy kövesse őt.
Az ifjú nem vitázik, követi hát.
-A mester bizonyára kíváncsi arra hogy megtaláltuk-e a sárkányt. Meg fog lepődni ha megtudja hogy végeztem vele. Remélem ezzel belátja, hogy méltó tanítvány vagyok.- gondolja magában a tanítvány, miközben követi a küldöncöt, sebes léptekkel.

A küldönc gyorsan végigvezet a városon egy kutatóintézet felé. Amint beléptek, az emberek meghajolnak. A küldönc nem foglalkozik velük, hanem gyorsan végigvezet egy folyosón. Amint a folyosó véget ér, egy boncteremben találjátok magatokat. A mestered ott áll egy felismerhetetlenül elcsúfított hústömeg fölött, ami talán a Sith nagyúr lehetett egykor. Ahogy jobban megnézed, elszenesedett húst látsz sok tépett szélű fognyommal és sok hatalmas lyukkal, amiket csak egy Kretch sárkány faroktüskéje üthetett. És ha ez nem lenne elég, akkor még az is kiderül, hogy szerencsétlent három részbe tépték. A küldöncöt a hányinger kerülgeti, ezért engedélyt kér a mesteredtől a távozásra elmegy.
-Találtatok valamit az erdőben? Nagyon kíváncsi lennék rá, hogy mi tehette ezt.-kérdezi a mestered, miután a küldönc hallótávolságon kívülre ért.

Vash követi a küldöncöt, át a városon, egyenesen egy kutatólaboratórium szerű épülethez. A belépéskor emberek hajolnak meg a küldönc előtt, de ő nem törődik velük. Az ifjút ez nem érdekli, hisz mi köze van hozzá hogy a küldönc kivel-hogy viselkedik. Gyorsan végighaladtak egy folyosón. Amint a folyosó véget ér, egy boncteremben érnek. A mester ott áll egy felismerhetetlenül elcsúfított hústömeg fölött, ami talán a Sith nagyúr lehetett egykor.
- Legyen egy Sith nagyúr, akkor se sok maradt belőle.- gondolja magában az ifjú miközben jobban szemügyre veszi a tetemet.
Ahogy megnézi, elszenesedett húst lát sok tépett szélű fognyommal és sok hatalmas lyukkal.
-Kétségtelen hogy a Kretch sárkány faroktüskéje üthetett. És ráadásként a szerencsétlent három részbe tépte. Elég csúnya vég, de legalább nem én fekszek itt.- gondolja Vash, miközben a küldöncöt a hányinger kerülgeti, ezért engedélyt kér a mestertől a távozásra, majd elment.
A tanítvány válaszol mestere kérdésére:
- Igen mester. Összefutottunk egy Kretch sárkány, amit sikeresen megöltem. Ezen kívül azt tapasztaltam, hogy az erdőt nagyon átjárja az Erő puhány, világos oldala. Amikor meghalt a sárkány, a távolból még többnek az üvöltését hallottuk meg katonákkal, és ekkor indultunk vissza. Volt lehetőségem közelről is megfigyelni a sárkány arzenálját, és szerintem a nagyúrt minden bizonnyal egy ilyen ölhette meg.- fejezte mondandóját mesteréhez a tanítvány.

Amint meghallja a Kretch szót, a mestered szemében félelmet látsz felvillanni. Miután végighallgat, beleszól a kommunikátorába és elrendeli hogy küldjenek egy különleges csapatot a bolygóra. Utána feléd fordul és mesélésbe kezd.
-Régen élt egy nagyon fejlett civilizáció. Ők voltak a sárkányok. Beteges örömüket lelték benne, hogy a fajukhoz legközelebb álló állatokkal megfertőzzék a bolygókat. Úgy álltak ezekkel az állatokkal, mint az emberek a majmokkal. Egyenlőre két ilyen fajt ismerünk. Az egyik a Krayt sárkány, ami a 30 méteres hosszával a Tatooine egyik legveszélyesebb ragadozója, a másik pedig a Kretch sárkány, ami majdnem ugyan olyan, mint az eredeti sárkányok, csak szerencsére a Kretchek nem olyan okosak. Az intelligenciájuk alacsonyabb, mint egy emberé, bár nem sokkal. Ezeknek a dögöknek a testét Erő-elszívó pikkelyek fedik. Ennek köszönhetően még a fénykardnak is ellenállnak, mivel annak a pengéje is Erőből van. De az a legrosszabb, hogy hatalmas, több száz példányt magában foglaló bolyokban élnek. Régen királynő központúak voltak, de úgy tudjuk, hogy már több ezer éve elhagyták a királynőket és egy alfa hím irányítja az egész bolyt. Tehát az erdőben található egy boly. És ha a gyenge oldal átjárja az erdőt, akkor az elnyomja az ő sötét oldalukat és ezért lényegében nem lehet őket megtalálni. Ráadásul kívülről az erdőben rejlő Világos oldalt sem érezzük. Úgy látszik, hogy ezek a példányok fejlettebbek és intelligensebbek, mint azok, amikkel másik bolygón találkoztam. De az érdekelne, hogy hogyan ölted te meg, mikor még egy nagyurat is sikerült széttépnie.

A tanítvány végig hallgatja mesterét.
- Nagyszerű! A legveszélyesebb ragadozó faj egyike volt az ellenfelem, de én legyőztem. De amint a mester mondja, a kevésbé inteligenssel volt dolgom, de így is erősnek bizonyult.- gondolja magában az ifjú, miközben arcán láthatóvá válik, hogy belegondol hogy mekkora szerencséje volt.
Majd válaszol mesterének:
- Nos, mikor a levegőbe emelkedett, észrevettem hogy a hónaljánál nincsenek pikkelyek. Ezt kihasználtam, és az Erőt használva beledobtam a fénykardom az egyik elülső hónalji részbe. Elég sikeres dobás volt, mert valószínűleg a szíve környékéig hatolt, hisz rá pár másodpercre a sárkány meghalt, és lezuhant a levegőből.- válaszol büszkén Vash.

-Tehát ezeknek a hónaljuknál nincsenek pikkelyeik. Érdekes. Azoknak, amikkel én találkoztam, a farok és a comb közötti részén nem voltak pikkelyeik.
Mondja a mestered, majd elkezd valami mással foglalkozni. Mikor észreveszi, hogy még mindig ott vagy, megszólal:
-Menj el a fegyvertárba és szerezz egy vagy két vibropengét magadnak. És add le ezt a listát az ottani főnöknek. Azt akarom, hogy mire megjön a különleges csapat, meglegyenek a nekik szánt plusz felszerelések is. Ha ellenkeznének...-sötéten elmosolyodik-Akkor majd megismerik a Sitheket.
Majd megfordul és nem is foglalkozik veled. Látszólag nagyon belemerül egy holotérkép tanulmányozásába, amit az imént kért le és a boly esetleges helyzetét.

-Egyre érdekesebbek ezek a lények. Még a mestert is megrémisztik. Pedig ha valakit, hát az ő szemében nem láttam még a legcsekélyebb félelmet sem. Most viszont igen. A vibropenge nem rossz ötlet, hisz a mester mondta a fénykardok hatástalanok.- gondolja magában a tanítvány, miközben hallgatja mesterét, majd észreveszi mestere sötét mosolyát.
-Értettem mester. A katonáknál meg tapasztaltam hogy nem ellenkeznek a sitheknek, bár tudom én még csak tanítvány vagyok. A sárkány utolsó támadása megégette a karomat, amit később az élet szívás technikával gyógyítottam. A katonák nem szóltak, kivéve egy gyáva férget, aki elrohant a látványtól.- szól mesteréhez Vash, majd elindul a listával a kezében.

// Bocs a gyenge hsz-ért, nem tudok mindig jó hosszút csinálni :S //

Mikor befejezed a mondandódat és kimész a teremből, szemben találod magad a küldönccel. Mikor elmondod neki az úticélodat, hevesen bólogatva elindul. Végigvezet téged a fél városon és a másik oldalon lévő fegyvertárnál álltok meg. Ekkor jelenik meg egy magas gamorreai.
-Mivel szolgálhatok törpék?-kérdezi, majd a küldöncöd heves szövegelésére figyel fel. Meghallgatja és félelemmel hasra veti magát előtted.
-Sssssssajnnnnálllom urrrrammmm.-nyögi ki dadogva.-Kérem bocsátsa meg a tévedésemet. Nem tudtam, hogy Ön a nagy és fenséges Sithekhez tartozik. Grramnk vagyok a fegyvertár vezetője. Miben lehetek az Ön és a Nagyszerű Rend szolgálatára?-kérdezi még mindig a földön fekve előtted.

//Semmi gond, az enyémek sem túl jók //

A tanítvány a teremből kilépve, ismét a küldönccel találta szembe magát. Elmondta neki hogy hova kell menni, erre a küldönc bólogatva elindult. Vash követi a fél városon át, mire a fegyvertárhoz értek. Az ifjú sith, és a küldönc előtt egy magas gamorreai jelent meg, és azonnal sértő hangnemet vett fel. A tanítványt azonnal elkapja az indulat, és már épp készülne az Erővel fojtogatni a sértegetőt, de a küldönc gyorsabb, és elmondja a gamorreainak a célt. Mikor a küldönc befejezte mondandóját, a magas gamorreai félelemmel hasra veti magát, és sajnálkozik. Elmondja hogy ő Grramnk, a fegyvertár vezetője.
-Te szánalmas féreg, most hogy tudod ki vagyok már tisztelsz? Ha ez a küldönc nem lett volna gyorsabb nálam, akkor már rég megöltelek volna. Úgy hogy azt ajánlom köszönd meg neki az életedet. Ha még egyszer sértő megjegyzést teszel, fájdalmas kínok között foglak megölni, könyörület nélkül.- szól dühösen Vash, majd oda nyomja a gamorreai arcába a listát.
- Ezekre van szükségem, de azonnal! És még két vibropengére! Véges a türelmem, szóval ne lazsálj!- fejezte be mondandóját az ifjú tanítvány.

Amint felteszed az első kérdésedet, miszerint már tiszteled-e, Grramnk elkezd bólogatni, de nem vág a szavadba. Amint befejezed a mondandódat, szépen meg is köszöni a küldöncnek, hogy elmondta neki hogy Sith vagy. Ez után hozzád fordul.
-Nagyon sajnálom uram. Ha tudtam volna hogy ki ön, akkor először sem tettem volna sértő megjegyzést.
Ez után nyomod az arcába a listát. Először elkerekedik a szeme, de utána bólogatva elrohan a fegyverekért. Ekkor érkezik a hívás a kommunikátorodon. Amint felveszed, egyből tudod, hogy a mestered az.
-Amint megvannak a fegyverek, gyere velük az űrkikötő nyugati dokkjaihoz.
Amint elteszed a kommunikátort, már látod is Grramnkot, amint jön vissza.

Miután Vash oda adta Grramnk-nak a listát, azonnal elviharzott.
A kommunikátoron már is szólt Kenpachi hogy a felszereléssel menjen az űrkikötő nyugati dokkjaihoz.
Grramnk hamar vissza tér a listán szereplő összes dologgal.
-Nem is rossz, egy féregtől!- jegyzi meg jó hangosan, és a legsértőbb hangnemmel a tanítvány. Majd a küldönchöz fordul az ifjú:
- Hamar! Irány az űrkikötő nyugati dokkjaihoz!- majd a küldöncöt követve elindultak.
-Valószínűleg már itt lehet a csapat akire a mester vár.- gondolja magában Vash, majd hamar a dokkokhoz értek.

// bocsi, de ehhez ennél jobb nem jutott eszembe :S //

A küldönc gyorsan elvezet titeket az űrkikötőbe. Grramnk közben felrakja egy lebegő szerkezetre a fegyvereket és utánatok megy. Mikor megérkeztek, már láttjátok is Kenpachit egy kisebb csapattal beszélgetni. Feléd fordul és várakozón néz. Ekkor lép melléd Grramk a fegyverekkel és mélyen meghajol. A csapat tagjai gyorsan beöltöznek az ott talált felszerelésekbe és felveszik a fegyvereket. Ekkor Kenpachi közöli, hogy megvan a fészek és feléd fordul.
-Felkészültél tanítványom? Nem fogunk megvédeni.-közli veled és a válaszodra vár.

//Semmi gond, de ha még egyszer bocsánatot kérsz, akkor büntetésben lesz részed. Am bocs a késésért meg a béna postért, de infóóra van és ennyi telt.//

Vash a küldöncöt követve eljutnak az űrkikötőbe, Grramnk követi őket, a felszerelést hozva. Mikor megérkeztek, a tanítványt mestere fogadja, a várva várt csapattal. A mester a tanítványra néz, mintha várna valamire.
-A kért felszerelést itt van! Na gyerünk te féreg, rakd ide!- szólt, miközben Grramnkra nézett. A csapat gyorsan beöltözik, majd a mester közli hogy megvan a fészek.
-Mindig és mindenre fel vagyok készülve mester. Nem kell megvédeni. Amire szükségem van, az csak a fegyverem. Felőlem indulhatunk.- válaszolt Vash határozottan.


//Akkor csak infó órán írsz hsz-t? //

Mestered valami gúnyos félmosoly-szerűséggel nyugtázza mondandódat és a csapat felé fordul.
-A fészek az erdő nyugati részén található. Majdnem két kilométer átmérőjű lapos építmény, ami főként faágakból és sárból épült. Szinte mérnöki csoda, a szellőztetése és a megvilágítása az építés miatt nagyon jó. Viszont ezek a lények úgy alszanak, hogy a köpetükkel felvizezik a sarat és belefekszenek. Ilyenkor nem lehet látni őket, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk. Vash azt mondta, hogy ezeknek a sárkányoknak a hónaljuk a gyengéjük, ezért főként ott kell támadni őket.-ekkor pillantod meg, hogy a csapat tagjai egytől egyig két darab dupla pengéjű fénykardot hordanak a hátukra szíjazva.
-Akkor induljunk! Közli veletek az egyik nő, aki látszólag a csapat vezére.

/ Nem, akkor írok, amikor van időm. Eléggé bukásra állok és most tanulnom kell, ezért kicsit ritkábban írok. Folytatás az erdőben. /